Varga Mihály pénzügyminiszter kedd reggel egy Facebook-videóban magyarázta el a kormány hétfő esti rendeletének hátterét. Szerinte a babakötvény kiemelkedően magas hozama a visszaélők figyelmét is felkeltette az elmúlt időszakban, ezért kellett a limitet bevezetni a mai naptól.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy egyfajta spirálba kerülhetett a magyar költségvetés, amiről Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. Adásunk második részében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Bankszövetség alkujával foglalkoztunk, amelynek köszönhetően csökkenni fognak vállalati hitelkamatok Magyarországon, anélkül, hogy a kormány megváltoztatná a banki hitelek referenciakamatát, ahogy attól egy múlt heti lebegtetés okán tartani lehetett. A témával kapcsolatban Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője volt a vendégünk.
Mára nyilvánvalóvá vált: a magyar állam költségvetése ördögi spirálba került. Részben külső sokkok, de főként az elhibázott, túlköltekező fiskális politika és a későbbi - szerkezetében rossz, túlzottan az adóemelésre fókuszáló - költségvetési kiigazítás miatt kényszerpályára került a gazdaságpolitika. A sorozatos költségvetési módosítások rosszabb makrogazdasági pályát hoznak, a rosszabb gazdasági teljesítmény tovább rontja a költségvetés egyensúlyát, ami újra és újra döntés elé állítja a kormányt. Ez történik gyakorlatilag a 2024-es költségvetéssel a szemünk láttára. Bemutatjuk, mi vezetett ahhoz, hogy a korábban "kőbe vésett" 2,9%-os idei hiánycélt a kormány elengedni tervezi és azt is, hogy mi lehet ennek a következménye.
Nincs hitvita a kormányban a növekedésösztönzésről, de fontos, hogy a bővülés mellett az államháztartási hiány leszorítása is prioritás maradjon. Asztalon van a BUBOR, így a hitelkamatok rendszerének esetleges átdolgozása, erről jövő héten dönthet a kormány – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter az Indexnek adott interjújában.
„Kormánygondolkodás” van arról, hogy ne idén egy lépésben, hanem idén és jövőre két lépésben csökkenjen a tavalyi 6% körüli szintről 3% alá a GDP-arányos költségvetési hiány, és reális, hogy idén a piac 4-4,5% körüli hiányt fog „realizálni” – jelezte egy szombati soproni konferencián Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI tudósítása szerint. A tárca szombat délután kiadott egy közleményt, amely egyrészt összefoglalta a tárcavezető előadásának üzeneteit, és ebben a "kormánygondolkodás" helyett már kvázi bejelentette a tárca, hogy nem idén egy lépésben, hanem "a kormány 2025-ig fokozatosan 3 százalék alá csökkenti a mutatót”. Azt is rögzítette a szöveg, hogy milyen projekteket szabad támogatni a deficitcsökkentés időszakában. Az előadásban Varga egyébként a monetáris politika területére tartozó üzenetet is kimondott, amikor úgy fogalmazott: "egyre inkább megérett az idő, hogy a hozamok és az alapkamat is lejjebb jöjjön".
Jó hír, hogy a tavalyi év pénzforgalmi egyenlegének deficitje kisebb volt, mint a 2022-es, van egy egyensúlyi javulás, de az infláció még nincs olyan szinten, ami ne jelenthetne problémát a következő hónapokban - mondta el Varga Mihály pénzügyminiszter az Inforádió Aréna című műsorában. A pénzügyminiszter elmondta, hogy nagyjából 6% körüli hiánnyal fog zárni a költségvetés 2023-ra, és szerinte a 3%-os hiánycél egy év alatt nem teljesíthető.
Egy eurócentet sem hagy veszni a kormány az uniós pénzekből, a tavalyi 2200 milliárd után idén legalább 2000 milliárd uniós forrás érkezésére számítanak – mondta a vg.hu-nak a pénzügyminiszter. Megerősítette: idén 5,2%-os éves inflációval és 3,6%-os GDP-növekedéssel számolnak.
December 11-én indult a gyors és egyszerű azonnali online értékpapírszámla-nyitás a Magyar Államkincstárban. Az így megnyitott számlák száma ma meghaladta a 10 ezret, állampapír állománya megközelíti a 9 milliárd forintot - olvasható Varga Mihály Facebook-posztjában.
Egy nagyon rövid, hétfőn kihirdetett kormányhatározatból lehet kiolvasni, hogy a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium 450 milliárd forinttal lépheti túl az egyik idei költségvetési kiadási sorát. Ez arra utal, hogy a kormány már készíti elő a reptérvásárlás pénzügyi fedezetét a költségvetésben.
Nem lenne jó ötlet a költségvetési lazítás, ilyen szándéka a kormánynak nincs, és el kell érni a 2024-re törvényileg rögzített 2,9%-os GDP-arányos államháztartási hiánycélt – többek között ezt hangsúlyozta évindító sajtótájékoztatóján Varga Mihály. A pénzügyminiszter összességében kitérő válaszokat adott arra, hogy tényleg kőbe vésett-e a 2,9%-os hiánycél, főleg annak tükrében, hogy tavaly majdnem 6%-os lett a deficit, és a gazdasági növekedés támogatásának szükségességéről érkeznek üzenetek egy másik kormánytag felől. A tegnapi dollárkötvény kibocsátást több szempontból is sikeresnek értékelte a pénzügyminiszter, és azt üzente a befektetőknek, hogy bőségesek a magyar állam likvid pénztartalékai, semmiféle finanszírozási nehézség nincs, tekintettel a készülődő reptérvásárlásra is. Az alábbi hírfolyamban tudósítottunk a helyszínről.
A RePowerEU forrásaiból 779,5 millió eurót, azaz közel 300 milliárd forintot utaltak hazánknak a mai napon – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön. Az első előlegről tudható volt, hogy februárig megérkezik, mert ennek kifizetését egyetlen uniós eljárás sem blokkolja, azonban a mintegy 3,9 milliárd eurós teljes kerethez sürgősen lépéseket kell tennie a kormánynak. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pedig azt közölte, hogy januárban az első kohéziós kifizetések is megindulhatnak.
Megszületett csütörtökön a tagállamok között a megállapodás a Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SGP) reformjáról, ami rövid távon nagyobb költségvetési rugalmasságot tesz lehetővé, hosszabb távon viszont komolyabb fegyelmet követel meg a kormányoktól. Mivel a reform nem nyúlt hozzá a túlzott deficit eljárás alapvető szabályrendszeréhez, ezért az idén várhatóan 5,2-6% közötti GDP-arányos államháztartási hiány miatt jövő nyár körül elindul Magyarország ellen a túlzott deficit eljárás, akárcsak további mintegy tucatnyi ország ellen. Az eljárás keretében egy néhány évig tartó kiigazítási pályát szabnak majd meg a magyar kormánynak, amelynek első éveiben a megugró kamatkiadások miatt nem kell akkora erőfeszítés, és például a védelmi kiadások hatását is figyelembe lehet venni. De mindezzel együtt is egy erős kontrollt kap a nyakába a magyar költségvetési politika, ami a 2026-os választások környékén segíthet leszokni a fiskális alkoholizmus jelenségéről. Frissítés! Cikkünk előző verziójában a túlzott deficit eljárás kapcsán írtuk a 4-7 éves kiigazítási pályát, de az új rendelet az SGP korrektív ágában - tehát a túlzott deficit eljárásban - nem szab meg ilyen konkrét időintervallumot, hanem az Európai Bizottság egyedi mérlegelési jogköre alapján várhatóan csak 2-4 éves kiadási pályákat fog javasolni az egyes országoknak, így ez magyar szempontból, a 2026-os választásokra is tekintettel még feszesebb költségvetési mozgásteret jelent.
Miután a Fővárosi Ítélőtábla által megítélt azonnali jogvédelem lejárt (október 17-én), a Kúria is hatályon kívül helyezte az Ítélőtábla határozatát - írja Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon.
A Költségvetési Munkacsoport alakuló ülésén 54 előterjesztésből 48-at jóváhagyott, a többit vétóval vagy ellenvéleménnyel látta el - tájékoztatott közleményében a Pénzügyminisztérium. Sajnos ebből nem derül ki, hogy változik-e a gazdálkodási fegyelem, inkább csak a költségvetési transzparencia hiányának újabb példáját láthatjuk.
Miután kedden Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, a készülő alku jelenként meglebbentette, hogy a magyar kormány „megfontolná” plusz brüsszeli pénzek felajánlását a határvédelmi költségekre, és miután tegnap előzetes bejelentés nélküli röszkei határlátogatást tett Varga Mihály, ma közzétett a pénzügyminiszter a Facebook-oldalán egy levelet, amelyben plusz pénzt kért az Európai Bizottságtól – pontosabban az eddig felmerült határvédelmi költségek fair arányának megtérítését. A jelek szerint a levél megszületése, illetve a röszkei látogatás az éppen most megkezdődött kétnapos EU-csúccsal, az Ukrajnával kapcsolatos háttérbeli alkukkal függ össze, és a magyar kormány most "benyújtja a számlát", kisajtolja azokat a pénzügyi tételeket Brüsszelből a szavazatért cserébe, amelyeket most lehetséges elérni.
Horváth Gábort nevezte ki a Költségvetési Tanács elnökévé Novák Katalin köztársasági elnök. A 48 éves szakember eddig az OTP Bank kockázatkezelési főosztályát vezette, a testület élén Kovács Árpádot váltja.
Az idén májusban beterjesztett, majd júliusban megszavazott 2024-es költségvetés egyre kevésbé tükrözi a magyar valóságot. A sokadszorra felborult 2023-as költségvetés ugyanis megpecsételi a jövő évi büdzsé bázisát: rosszabb makrogazdasági pálya, elmaradó áfabevételek, magasabb nyugdíj- és kamatkiadások. Mindezek következtében szinte biztosra vehető, hogy ezen paraméterek mellett a 2,9%-os hiánycélt a kormány nem tudja teljesíteni.
Az uniós pénzügyminiszterek elfogadták Magyarország módosított helyreállítási tervét – jelentette be Varga Mihály az Ecofin ülés után Brüsszelben. Ezzel Magyarország az RePowerEU-fejezetből igényelt hitel és támogatási láb 10 százalékát kaphatja meg előlegként idén februárig, majd még egy ugyanekkora szeletet az év végéig is folyósíthat az Európai Bizottság.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint nem a repülőtér megvásárlására kellett az MVM 309 milliárd forintos osztaléka, erre már megvannak a tartalékai az államnak.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében a befektetési piacról beszéltünk. Más témák mellett arról volt szó, hogy mi a célja az államnak azzal, hogy azonnali kincstári számlanyitást tesz lehetővé Ügyfélkapun keresztül, és hogy aki nem az államnál tartaná a pénzét, az a különböző befektetési alapoknál milyen költségterheléssel találkozhat. A témával kapcsolatban Árgyelán Ágnes, a Portfolio pénzügyi elemzője volt a vendégünk. Az adás második felében a nemrég a Sony Music-tól rekord összegű szórakoztatóipari megrendelést elnyerő Gloster volt a fókuszban. A cég egy olyan listára is felkerült, ami a legnagyobb hazai IT-piaci szereplőket mutatja be, s egy komplex vállalatfejlesztési programot is indítottak, így ezekről a témákról, valamint persze a piaci kilátásokról is kérdeztük Szekeres Viktort, a Gloster igazgatósági elnökét.
Mintegy másfél tucat megállapodást írhatnak alá a felek.
Nagyköveti szinten elvben megállapodtak a tagállamok erről.
Három év alatt 7,7 milliárd forint veszteséget halmozott fel a cég.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.
Van egyáltalán ideális mutatószám?
